Bokor Alex: Csirke fej hull a szag

Megalkottam azt a kiadványt, ami által a befogadóközeg meglátja a lélek belső narratíváit. Megéri hangot adni az őszinte, impulzív érzelmeknek, nem csak a vásznon, hanem a szavak segítségével is. Hét éve vágyom arra, hogy valamilyen formában a világon, bármilyen korosztály, akinek a szívéhez közeli a művészet az majd önmagára találhasson a lelkem lapjai között. Körülbelül háromszáz vers pihen a jegyzeteimben. Úgy hiszem ennyi közül akad olyan, ami felkeltheti az érdeklődést. Leginkább metaforákkal teli minden munkám. Komplex képekkel dúsított fantáziavilág az egész.
Miről szól? A fájdalom megéléséről, elfogadásáról, az önmagunkkal fenntartott kapcsolatról, a spirituális ébredésről, a szerelem idealizálásáról, az idő múlásáról, a halállal való szembesülésről, a tehetetlenség örvényéről, az ismétlődő mintáktól való elszakadás utáni ürességről. Egy szóval az önmagunkkal való őszinte szembenézésről.
Fontosnak tartom a hitelességet. Az őszinteség darabjai érezhetőnek kell, hogy maradjanak a jegyzeteimből való digitális formába öntéskor is. Az oldalak szerkesztésekor az intuícióimra hagyatkozom. Nem követek semmilyen szabályt vagy előírást, a sorok, mondatok elrendezését illetően. Minden mondat kisbetűvel kezdődik, a lényeges szavakat írom csak nagy kezdőbetűvel, vagy akár az egész szó nagy betűvel kiabál az olvasóra, ha azt érzem helyesnek. Az oldalakat ritmusosra tervezem, egy-egy hosszabb terjedelmű vers váltja fel a rövidebbeket. Az oldalak negyed részét kitöltő túlméretezett számozás is mérvadó. Oldalszám nem lesz, csak a verseket számozom. Többnyire cím nélküliek a versek, de van, amikor ez nincs így.
A műalkotásaim, manuálisan több féle technikával készültek. Scannelt formában, Adobe Photoshop program segítségével, illusztrációként szolgálnak a verseimhez. Monotípia, szén, grafit és festék, akár fotó egyvelege az összes munkám. Minden oldalon jelen van minimum egy scannelt műalkotás. Némelyik szabadon átlóg, ’’nem esztétikusan’’ az oldalpárjára. Nem zavaró, úgy hiszem ez is hozzájárul ahhoz, hogy a hitelességem megtartsam. Az egész kiadványon három szín dominál: fekete, fehér, sárga. Ez a három szín a legagresszívabb, legfigyelemfelkeltőbb hatású. Azért választottam, így mert a borító rengeteget mond el az adott könyv lelkületéről, ezen kívül összhangban van a választott témáimmal.
Célom arra ösztönözni mindenkit, hogy megéri az önreflexióval foglalkozni, és azt kifejezni bármilyen formában. Neurózisban szenvedünk és észre sem vesszük, ez ellen szeretnék tenni.