Fejezetek a 20. század történetéből
- 2023. június 12. (hétfő) 16.00
- MTA SZAB székház (Somogyi u. 7.)
A Jelenkortörténeti Tanszék munkatársainak új könyvei – a sorozat keretében Tomka Béla (SZTE BTK tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora), Tamás Ágnes (PhD, egyetemi docens), Bencsik Péter (PhD, egyetemi docens) és Baráth Katalin (PhD, egyetemi tanársegéd) mutatják be egy-egy kötetüket.
Moderátor: Baráth Katalin (SZTE BTK, Jelenkortörténeti Tanszék)
Az utóbbi évtizedben megélénkült a kelet-európai államszocialista országok globalizációjáról folytatott nemzetközi tudományos diskurzus. Tomka Béla kötete nagy figyelmet fordít az új kutatási eredmények recepciójára, egyszersmind a kelet-közép-európai régió – és benne Magyarország – vizsgálatával kíván hozzájárulni a globalizáció történetéről folytatott vitákhoz. A tanulmány először az államszocialista országok globalizációjára vonatkozó régebbi és újabb narratívák elemzését végzi el. Ezt követően a második világháború utáni mintegy fél évszázad globalizációs folyamatának empirikus vizsgálatára vállalkozik három kelet-közép-európai ország esetében (Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország), bevonva a gazdasági, a társadalmi és a kulturális globalizáció fontos aspektusait. Eredményei számos lényeges területen eltérnek más kutatások megállapításaitól.
A politikai karikatúra az elmúlt évtizedekben népszerű sajtóműfaj volt. A karikatúrák szórakoztató, gyakran erősen túlzó – de semmiképpen sem teljes – lenyomatát adják a különböző korok politikai rendszereiről, szereplőiről, vitakultúrájáról alkotott véleményeknek. Hangsúlyozzák a sokszor évtizedeken át jelen lévő problémákat, bemutatják a parlament működését, a válságokat, visszásságokat, botrányokat középpontba helyezve, de egy-egy képpel betekintést nyújtanak a Ház békésebb hétköznapjaiba is.
Könyvünkben olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan juthatott be egy képviselőjelölt a Parlamentbe a gúnyképek tanúsága szerint. Milyen szabályok kötik a munkáját, és ezekről milyen véleményt formáltak a karikaturisták? Hogyan ábrázolták a Parlamentet és az ott zajló munkát? Mely politikai botrányok jelentek meg a rajzokon? Milyen szerephez jutottak a nők a parlamentről szóló humoros képeken?
This book offers a comprehensive and comparative analysis of the history of passports, border surveillance, border crossing, and other elements of European border regimes in the 20th century. Border regime is interpreted widely, including inbound and outbound travels, permanent and temporary movements, distance and local border traffic, borderland fortifications, penalties for borderland offences, and also restrictions of free movement, even inside a given country. Based on archival sources from Hungary and the Czech Republic, extensive literature and more than two decades of research, the author distinguishes between two basic border regimes: the restrictive eastern and the permissive western systems, and a transitional zone between them. The historical development of these regimes is discussed in the framework of waves of globalisation and territorialisation.
Hogyan írjuk meg a történetírás történetét? A klasszikus recept: fogjunk már kanonizált szerzőket, ismertessük legfontosabbnak ítélt műveiket, majd soroljuk be őket valamilyen eszmetörténeti irányzatba. Ízlés szerint fűszerezzük mindezt szervezettörténettel és vitabeszámolókkal, végül tálaljuk az egészet időrendben.
Ez a könyv más receptet követ. Szerzőjét elsősorban a történetírás „hogyan”-ja érdekli, leginkább azok a következmények, amelyek a történetírás irodalmi és intézményes természetéből fakadnak. Elemzéseit az a kérdés vezérli, hogyan működött a magyar historiográfia az utóbbi másfél évszázadban, és esettanulmányai jó néhány választ kínálnak azon olvasók számára, akik arra kíváncsiak, milyen nehéz (vagy könnyű) a történetírás terhe.