- 2026. június 12. (péntek) 17:45-18:15
- Dugonics tér, színpad
Gyukics Gábor Ginsberg & Co. és egyéb spirálok és Az armadillo evolúciója
Gyukics Gábor Hungarian Beat Poet Laureate Életműdíjas költő, műfordító Ginsberg & Co. és egyéb spirálok (Tiszatáj Könyvek) című prózakötetének és Az armadillo evolúciója (Ampersand Kiadó) című verseskötetének dupla bemutatója
A szerzővel Gerháth Györgyi, az SZTE Alma Mater munkatársa beszélget.
Fülszöveg: Az ebben a kötetben levő szövegek nem születtek volna meg, ha Lanczkor Gábor, a 1749.hu szerkesztője nem kéri fel Gyukics Gábort, hogy írja meg amerikai élményeit, kiemelve találkozásait a beat irodalom alakjaival.
Gyukics Gábor a magyar irodalmi élet egyik különös, országok és nyelvek között vándorló alakja, aki viszonylag egyedül áll a meglehetősen zárt magyar irodalmi hagyományban. Ez részben annak köszönhető, hogy bár magyarul kezdett írni, irodalmi pályája elején hosszú ideig nem Magyarországon élt. Hamar kétnyelvűvé váló művészetének jellemzői így az alatt a bő másfél évtized alatt alakultak ki, amelyet politikai menekültként töltött az Egyesült Államokban, távol a magyarországi eseményektől. 1986-ban hagyta el az országot, és két év hollandiai tartózkodás után telepedett le, illetve pontosabban vándorolt Amerikában, több évet, hetet vagy csak napokat töltve különböző helyeken – a legtöbb időt St. Louis-ban, San Franciscóban és Brooklynban -, de később Ázsiában is többször járt. A tizenhat, számos érdekességet és kuriózumot is rejtő, ám a humort sem nélkülöző esszében a szerző olyan oldott, az eseményeket mégis nagyon érzékletesen megjelenítő stílusban eleveníti fel emlékeit és benyomásait, mintha együtt fröccsözgetnénk valami kellemes kocsmában, amelyet még múlt évezredbeli közös ?atalságunkból ismerünk. A kötetet záró néhány szintén valós alapú ?ash ?ction elbeszélő hangja sűrítettebb, megidézve az eseményekhez, emberekhez, tárgyakhoz fűződő, Gyukics költészetére olyan jellemző sajátos viszonyt, mely emlékező esszéiben is visszaköszön: bár a világban való vándorutunkat intenzíven éljük át, és a lehető legnyitottabban fogadjuk, mégsem birtokoljuk azt; és bár próbáljuk megosztani, leírni, elmesélni, mégis körénk fonódik, egyedivé és közölhetetlenné téve az életet. (Rákai Orsolya)
Fülszöveg: Gyukics versei mind közösek abban, hogy nem otthonosak. A szemlélő, aki láthatóvá teszi őket számunkra, csak áthalad téren és időn, de nem költözik be, nem kötik hagyományok, hallgatólagos megegyezések: ezek a képek hontalanok, nem fejeznek ki tulajdonviszonyt semmilyen értelemben. Különös élmény olvasni őket. Az olvasó ugyanis mintha nem szemben állna a szerzővel, s köztük ott áll a vers valamiféle képként vagy üvegfalként. Sokkal inkább vele együtt nézi a versbe foglalódó, verssé váló mindennapiságokat és különösségeket – ő csak rájuk mutat, és eltűnik, mire felé fordulnánk. Legjobb pillanataiban ez a költészet az igazán jó haikukhoz hasonló rádöbbenés-élménnyel ajándékozza meg olvasóját.
– Rákai Orsolya
Gyukics Gábor költő, műfordító, a Magyar Műfordítók Egyesülete és a Szépírók Társasága tagja. A magyarországi Open Reading és a Jazzköltészeti estek meghonosítója.
2020-ban a connecticuti székhelyű National Beat Poetry Foundation, Inc. a „Hungarian Beat Poet Laureate Életmű” díjjal jutalmazta. 13 verses, 2 próza, 19 fordításkötet szerzője és három jazzköltészeti CD közreműködje.
(Fotó: Kulinyi Gergely)
Kapcsolódó esemény:
Gyukics Gábor dedikál

